Amédée Thierry
| Amédée Thierry | |
 | |
| Jean-Léon Gérôme festménye | |
| Született | Amédée Simon Dominique Thierry 1797. augusztus 2.[1][2][3] Blois |
| Elhunyt | 1873. március 27. (75 évesen)[1][2][3] Párizs |
| Állampolgársága | francia |
| Gyermekei | Gilbert Augustin-Thierry |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Amédée Thierry témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Amédée Thierry (Blois, 1797. augusztus 2. – Párizs, 1873. március 27.) francia történetíró, Augustin Thierry történetíró öccse.
Élete
[szerkesztés]Tanulmányai végeztével tanár lett Besançonban, az 1830. évi forradalom után pedig kinevezték Haute-Saône megye prefektusának. 1831-ben az Académie des Sciences morales et politiques tagjává választották. 1838-ban az államtanács tagja, 1860-ban pedig szenátor lett. III. Napóleon császár nagyra becsülte és Julius Caesarról írt műve megírása közben gyakran élt Thierry tanácsával. Munkáit művészi, költői stílusban írta, de a források felhasználásában nem volt eléggé óvatos, úgyhogy a kritika gyakran óvást emelt. A Magyar Tudományos Akadémia 1858-ban tagjának választotta.[4]
Nevezetesebb művei
[szerkesztés]- Histoire des Gaulois jusqu’à la domination romaine (Páris, 1828, 3 kötet)
- Histoire romaine au Ve siècle (Páris, 1860–76, 6 kötet)
- Tableau de l’empire romaine (1862, magyarra fordította Csiky Kálmán, Budapest, 1881, Akadémia)
- Histoire d’Attila et de ses successeurs (1864, 6. kiad., 1876, 2 kötet)
Magyarul
[szerkesztés]- Attila. Történeti kor- és jellemrajz; ford. Szabó Károly; Geibel Ármin, Pest, 1855
- Attila a hun király. Történeti kép az V. századból; ford. Boross Mihály; Lampel, Pest, 1864
- Attila-mondák; ford. Szabó Károly; Pfeifer, Pest, 1864
- Attila. Attila fiai és utódai történelme a magyarok Európába telepedéséig; 3. jav., bőv. kiad. ford. Szabó Károly; Ráth, Pest, 1865
- A római birodalom képe Róma alapításától kezdve a nyugati császárság végéig; ford. Csiky Kálmán; MTA, Bp., 1881 (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata)
- Elbeszélések a római történetéből az V-ik században. A nyugati birodalom végső napjai; ford. Öreg János; Akadémia, Bp., 1884 (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata)
- Elbeszélések a római történetéből az V-ik században. Alarik. A birodalom haldoklása; ford. Öreg János; Akadémia, Bp., 1885 (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata)
- Elbeszélések a római történetéből az V-ik században. Aranyszájú Szent János és Eudoxia császárné. A keresztyén társadalom keleten; ford. Öreg János; Akadémia, Bp., 1887 (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata)
- Elbeszélések a római történetéből az V-ik században. Szent Jeromos. A keresztyén társadalom nyugaton; ford. Öreg János; Akadémia, Bp., 1888 (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b senat.fr (francia nyelven)
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 15.)
- ↑ Csengery Antal, T. Amadée (Történetirók és történetirás, 1874, 171. old.).
Források
[szerkesztés]- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
